Moon-nak nem volt kedve a barátaihoz. Nincs rá szüksége, hogy a panaszaikat hallgassa, amikor neki is megvan a saját gondja. Nem tud feloldódni a társaságukban - úgy érzi megvetik őt, amiért lejjebb vett a pörgős életstílusából. De hát jóból is megárt a sok! Túl sok trauma érte mostanában Moon-t, és még egy ennyire erős női szervezetnek is nehéz ezeket feldolgozni. Ráadásul Apple-ről sem hallott már hetek óta. Jó lenne, ha csak némán hozzábújhatna, talán nincs is másra szüksége.

Elmenekülve a gondolataitól Moon minden szabad percét a családjával tölti. Szülők, testvére, nagymama és unokatestvérek veszik körül, és élvezik a családi programokat. Társasjátékoktól a szabadtéri programokig minden szóba jöhet. Egy esős nap reggelén Moon elővette görkorcsolyáját és ismét borús hangulat ragadta el. Felvette a korit és az esőmentes fedett betonplaccon korizott egy kicsit. Könnyek gyűltek szemében. Apple volt az, aki megtanította korizni, s milyen jó is lenne, ha ő is itt lehetne most.